Termékek Menü
0
   

dr. Tóth András: Ősember a pénztárcámban

dr. Tóth András: Ősember a pénztárcámban Katt rá a felnagyításhoz
Ár:
3.000 Ft
Cikkszám: 9789630689021
Elérhetőség: Raktáron
Átlagos értékelés: 5 / 5 csillag!
Leírás és Paraméterek

AJÁNLÓ

Vannak veszélyes könyvek. Ha elolvassa az ember, akkor utána már sohasem tehet úgy, mintha nem olvasta volna.

  • Miért nem dúsgazdag minden nemdohányzó nyugdíjas?
  • Miért költik el a lottónyertesek nagyon gyorsan az egész nyereményt?
  • Miért szakad szét a társadalom újra és újra szegényekre és gazdagokra?
  • Mit tudnak a gazdagok, amitől meggazdagodnak? Ki akadályoz meg bennünket, hogy mi is jómódú, minden anyagi gond nélküli életet éljünk?

Nap-nap után találkozunk ezzel a gazfickóval, aki folyamatosan keresztbe tesz pénzügyi felemelkedésünknek. Nem más ő, mint az Ősember a pénztárcámban.

  • Mi az a holtbiztos mód, amivel mégis elindulhatunk a jólét felé?
  • Hogyan oldhatjuk meg életünk legnagyobb pénzügyi kihívásait?
  • Hogyan harcolhatunk meg sikerrel a hétköznapokban, a pénztárcánkban?

Dr. Tóth András (tothandras.hu) hírhedetten laza stílusban ír pénzügyekről. A TV2-ben pénzügyi problémamegoldó sorozatot vezet, díjnyertes blogger és két gazdasági újságban van rovata. Közbe gyakorló pénzügyi tanácsadó és oktatja a következő generáció tanácsadóit.

Bevezetés azért van a könyvekben, hogy aki először veszi kézbe, kedvet kapjon hozzá.

E helyett néhány tény:
 

  • Magyarországon az emberek 95%-a minden hónapban éppen annyit költ, mint amennyit abban a hónapban keresett.
  • Ma jelenleg, ki nem fizetett nagyobb összegű hiteltartozása miatt, több mint egymillió ember van BAR listán.
  • Az ember a leghosszabb életű emlősállat.
  • Azért, mert sok időnk van, minimális arányban félrerakott pénzből is nagyon nagy vagyont képez a kamatos kamat.
  • A világon minden idegenforgalmilag felkapott hely tele van friss nyugdíjas amerikai és japán turistával. Tehát a nyugdíjas kor álmát tömegesen sikerült megvalósítaniuk.
  • A lakosság 2-5%-a képes a pénzzel bánni, így évről-évre gazdagszik. A többiek egyhelyben vergődnek. 
  • Mi vagy ki akadályozza meg az emberek többségét abban, hogy pénzügyileg is előrejussanak, és a jómódúak legyenek?


Erről szól ez a könyv.

1.Rejtélyek

Az emberek pénzügyeit rejtélyek övezik.
Először is nem láthatók. Az emberek nem beszélnek a pénzügyeikről, titokban tartják, hogy mennyijük van, honnan szerzik, mibe fektetik, és mire költik. A pénz intim dolog. Apukám mondta: Az ember sose tudja elképzelni, miből képes a másik ember megélni.
Szerencsére én pénzügyi tanácsadó vagyok, így nekem őszintén elmondják az emberek a pénzügyeiket. Ma már sok év gyakorlás után szemrebbenés nélkül tudom megkérdezni a velem szemben ülőt, hogy mekkora a jövedelme.
Szakmai tapasztalat ide vagy oda ma is úgy látom, hogy az emberek pénzügyei tele vannak rejtélyekkel.

Életveszélyes a lottón ötöst nyerni

Szociológusok több felmérést is végeztek az Egyesült Államokban, és azt találták, hogy azok 90%-a, akik nagy összegű szerencsejáték nyereményhez jutottak, két év alatt elköltötték a teljes nyereményt. Ráadásul, nem csak ugyanoda jutottak anyagilag, ahonnan indultak, de még mélyebbre süllyedtek az adósságokban. Ez annyira hihetetlen!
A szerencsejátékoknál igyekeznek úgy beállítani a nyereményeket, hogy azok szívfájdítóan nagyok legyenek. Minél nagyobb a nyeremény, annál népszerűbb a szerencsejáték. Sok országban a legnépszerűbb a lottó. Egy átlagos lottó főnyeremény gyakran egy átlagos család teljes életében megkeresett pénz tíz-húszszorosa. El lehet ezt egyáltalán költeni?
Nálunk a lottónyertesek igyekeznek titokban maradni, de sok más országban bevett szokás, hogy a nyertesek vállalják az arcukat. Mindezek alapján azt kell mondani: igen, a legenda igaz! Valóban, a nyertesek nagy része pár év alatt feléli a pénzt! Sőt, volt olyan kirívó eset is, hogy a korábbi nyertes a pénz elszórása után betörő lett!
Én személyesen három lottó ötössel is találkoztam (páratlanul izgalmas ez a szakma). Valóban, a háromból kettő, a nemzetközileg is leírt pályát futotta be: másfél év alatt elverte az egész pénzt és mondanom sem kell, nem érezték valami remekül magukat. Mert egész más dolog szegénynek lenni, és egész más dolog megismerni a gazdagságot, és utána szegénynek lenni. Érdekes módon a harmadik nyertes nemhogy nem verte el a pénzt, de pár év alatt megduplázta. Viszont ő eleve már gazdag volt, amikor a főnyereményhez jutott, tehát pontosan ismerte, hogyan kell a pénzzel bánni.
Az emberek többsége el sem tudja képzelni, hogyan tudna ennyi pénzt elkölteni, pláne ennyire rövid idő alatt ezzel szemben tízből kilenc ember esetében ez gond nélkül megtörténik. Honnan ez a váratlan képesség? Ez az egyik rejtély.

Ki talált kincset?

Egy másik rejtély szerint, ha kiválasztunk tíz azonos jövedelmű embert, mondjuk tíz embert egy munkahelyről azonos fizetéssel, akkor közülük lesznek, akik kifejezetten jó módúakká válnak, és lesznek, akik teljesen eladósodnak és elszegényednek. A felületes szemlélő úgy gondolja, hogy az anyagi helyzet a jövedelemtől függ. De ez nem így van. Látható, hogy azonos jövedelem mellett is bármi megtörténhet.
A közvélekedés szerint a legtöbb gazdag azért gazdag, mert örökölte, kapta vagy nyerte a pénzt. A gyakorlatban azonban, mint tanácsadó látom, hogy ez éppen fordítva van. Akik a pénzüket örökölték, vagy egy váratlan üzleti lehetőséggel az ölükbe hullott, akkor azoknak a szerencséseknek a 90%-a ezt a pénzt elveri. Ugyanaz a folyamat játszódik le, mint a lottó nyerteseknél. Ezzel szemben én nagyon sok tényleg gazdag emberrel találkoztam. Ezeknek az embereknek a 90%-a nagyon szegény körülmények közt nőtt fel, és semmiféle anyagi támogatást sem kapott a vagyona felépítéséhez.
Anyukám történész. Ő mesélte, hogy az 1800-as évek első felében a parasztok egy kis része a korszerű mezőgazdasági módszerek bevezetésével nagyon meggazdagodott. Földeket vásároltak fel, nagy gazdaságokat létesítettek. Mindezt látták a falubeliek. Mit mondtak róluk? Azt, hogy elásott kincset találtak
Ez a történet nagyon jól rávilágít az emberi viselkedés egyik alapvonására. A pszichológusok ezt hívják kognitív disszonanciának. (Ezt a kifejezést feltétlenül jegyezze meg. Ezzel bármelyik társaságban remekül lehet villogni.) A dolog lényege a következő: Mindenki úgy véli, hogy ő maga szuper ember. Ekkor lát valakit, aki jobb, sikeresebb nála (például gazdagabb). Ilyenkor az agy ellentmondást észlel, amelyet  azzal old fel, hogy automatikusan magyarázatokat készít arra vonatkozóan, hogy a másik miért rossz, illetve, hogy a sikere csak látszólagos. Például, hogy a másik örökölte, nyerte a vagyonát. Esetleg kincset talált. De leginkább, hogy a másik bűnös úton jutott hozzá. Ezzel szemben mi jók és becsületesek vagyunk, ezért vagyunk szegények.
Mindezek a mentségek arra jók, hogy nyalogassuk lelki sebeinket, és vigasztaljuk magunkat. Abban viszont megakadályoz minket ez a lelki technika, hogy a valódi okokat megtaláljuk, és tényleg meggazdagodjunk. Pedig ebben a könyvben éppen azt a célt tűztem ki, hogy megmutassam ezt a lehetséges utat.

Miért nem dúsgazdag minden nem dohányzó?

Manapság már egyöntetű vélemény, hogy a dohányzás szenvedélybetegség. Nagyapám mesélte, hogy az első világháborúban, a hadifogolytáborban jónéhány katonatársa éhen halt, mert az élelmiszer fejadagját is dohányra cserélte. Egy átlagos dohányos 13 éves korában kezdi a dohányzást, és egy doboz cigarettát füstöl el napjában. A dohányosoknak általában nem okoz anyagi nehézséget a cigaretta árának kigazdálkodása. A dohányosok nem rabolnak bankokat, hogy cigarettát vegyenek. Egy doboz cigaretta ára 500Ft. Így egy átlagos dohányos havi kb. 15.000Ft-ot költ a szenvedélyére.
A nem dohányzók nem költenek cigarettára. Ezért ez a fenti pénz megmarad. Ha feltételezzük, hogy ezt a pénzt 13 éves koruktól 63 éves korukig félreteszik és befektetik mindössze 9%-os hozammal, akkor a végén 159 millió forinttal kellene rendelkeznie minden nem dohányzónak. Nem kell egy közgazdasági fenoménnak lenni ahhoz, hogy lássuk, a nem dohányzók nem szoktak így meggazdagodni. Sőt, egy átlagos nyugdíjas dohányos (már aki megéri) nem szegényebb, mint egy átlagos nyugdíjas nem dohányzó. Ezek után jogosan merül fel a kérdés: mi az a rejtélyes erő, ami a nemdohányzókat fosztogatja? Mi bünteti őket életük folyamán 159 millió forintra?
Mielőtt lelkesen nekiállnának dohányozni, hogy megmeneküljenek ez elől a sötét fosztogató erő elől, nézzünk általánosabban körbe! A dolog a következőképpen áll: az emberek döntő többsége hosszú távon éppen annyit költ, amennyit keres. Ez így érvényes a kalkuttai szemétdombon gyűjtögetőktől kezdve a nemzetközi csúcsmenedzserekig. De miért?
A sötét erő, amely szétszakítja a társadalmat

A Bibliában, az Újszövetségben nagyon kevés jövendölést mond Jézus. Ezek ritka egyike, amikor, szinte mellékesen, odaveti: Szegények mindig lesznek köztetek. (János evangéliuma 12,8.) És valóban, az elmúlt kétezer évben láthattuk, hogy a sokféle társadalom mindegyike a gazdagok/szegények felépítése szerint nagyon hasonló. A vagyoni különbségek minden társadalomban stabilak. Mindig vannak szegények, és mindig vannak gazdagok és köztük létezik a folyamatos átmeneti réteg.
Az elmúlt 100 évben a társadalmi formációk egy része törekedett arra, hogy mindenki anyagilag is egyforma legyen. A szegényeket anyagilag is támogatták, a gazdagoktól olyan jövedelemadót szedtek, amely az arányosnál több volt, sőt még a vagyonukat is megadóztatták. Néha egészen szélsőségesen alkalmazták ezeket az elveket, például Kínában és a Szovjetunióban. Ennek ellenére, akárhogy, akármit csináltak, mindenütt lettek gazdagok, és mindenütt lettek szegények. Sőt, ha nem nagyon erőszakosan próbálkoztak, akkor azonnal kialakult a Pareto elvnek megfelelő arány: a teljes gazdagság ( a társadalmi vagyon) 80%-a az emberek 20%-ának a kezében került.
Van egy népszerű gondolatkísérlet amit több helyen, ha nem is tiszta formában, de kipróbáltak a 20. században. Tegyük fel, hogy mindenkitől elvesszük minden pénzét, minden vagyonát. Az egészet egybe összerakjuk, majd ezt mindenkinek azonos mennyiségben kiosztjuk. Már estére lesz olyan, akinek fele annyi lesz a vagyona, mint reggel és lesz, akinek kétszer annyi. A tudósok állítják, hogy két év alatt ha mesterségesen nem avatkoznak bele ismét csak azonos lesz a vagyonok eloszlása, mint korábban.
Mi ez a sötét erő, amely újra és újra szétszakítja a társadalmat? Mi az, ami bármit csinálunk is, újratermeli a gazdagokat és a szegényeket?
 

Részletek

Bevezetés

1. Rejtélyek

Életveszélyes a lottón ötöst nyerni
Ki talált kincset?
Miért nem dúsgazdag minden nem dohányzó?
A sötét erő, ami szétszakítja a társadalmat
Milyen a gazdagok szemüvege?
Mit tanultak a gazdagok gyerekkorukban a reggeliző asztalnál?

2. A bennünk élő ősember

Hol maradtak meg az ősemberek?
Testünk egy ősember teste
Ősember a svédasztalnál

3. Az ősemberek közgazdaságtana

A vaddisznó
Nincs hűtőszekrény
Bulik
Indulás délre
Vándorlunk
A mának élünk
A törzs
A törzs egy egység
Munkamegosztás
8 órás munkahét
A bőr
Első a presztízs!

4. Egy forradalom, amiben eladtuk a lelkünket

A lustaság forradalma
Vége a szép kóborló életnek
Sokan lettünk
Heti 8 óra helyett napi 8 óra

5. A neolitikus forradalom közgazdaságtana

A kamatos kamat feltalálása
Miért érezzük magunkat rosszul a bőrünkben?

6. Történetek fizetésekről

Újabb rejtélyek
Az ősember családi költségvetése

7. Egy lottó nyeremény története

A főnyeremény anatómiája
Az ősember nyer a lottón
Beruházások láthatatlan árnyéka

8. Szeretek vásárolni

Az ősember vásárol

9. Magán hitelválság

Ősember hitelkártyával

10. Autós történetek

Ősember autót vesz

11. Hogyan vesznek az emberek ingatlant?

Ősember ingatlant vesz

12. Mindenki ősember?

Emberek, akiknek nem az ősember irányítja a pénztárcáját
Köztünk élő milliomosok
Őrlődő tömegek
Mennyire van szüksége erre a könyvre?
Az emberek ősember tartalma
10%
Csodák az emberek életében

13. Szeretne-e ősember lenni?

Most akkor boldogít a pénz, vagy sem?
Mi a megoldás a rejtélyre?

14. Eszközök az ősember kezelésére

Ugyanaz másként
Milyen módon induljunk neki?
Életünk párja és a pénzügyek
Vágjunk bele!

15. Céltervezés

Tervezzünk célokat!
Kérdések

16. Életünk egy lapon

Életünk nagy dolgai
Életre szóló pénzügyi tervezés

17. Ingatlan

Magyarok és az ingatlan
Milyen ingatlanra van szükségünk
Hogyan válasszunk ideálisan ingatlant?

18. Gyerekek

Akarunk- e nálunk élő 30 éves gyereket?
Gyermek költségek tervezése
Pénz, ami több mint pénz

19. Nyugdíj

Az ősember nyugdíjba készül
Út a csirke farháthoz
A pofára ejtett nemzedék
Lesz-e forradalom 2013-ban?

20. Kiben bízzak? külső segítség az ősember ellen

A pénzügyi tanácsadók családfája
Ki fizeti a révészt?
Kik azok a függetlenek?
Mit csinál egy pénzügyi tanácsadó?

21. Napi harc az ősemberrel

Hogyan folyik a családi kassza?
Három csupros technika
A gazdagok először maguknak fizetnek

22. Csináljuk meg!

 

Vélemények
| 5 / 5 csillag!
2017. 02. 16.

Rendbehozta az életem.
Köszönöm.
| 5 / 5 csillag!
2017. 02. 01.

Nagyon érdekes és hasznos kis könyv.Bár bizonyára tudat alatt de nekem 3 helyen van pénzem, bankan, minden hónapban gyűlik a nyugdíjra és egy keveset azon kivül minden hónapba még fére teszek, és maradt a költő az ősemberemnek.
| 5 / 5 csillag!
2016. 01. 01.

Nekem is szo szerint milliokat ert :)
| 5 / 5 csillag!
2015. 11. 24.

Nekem nagyon hasznos kis könyv volt. Az én pénztárcámban egész ősember hordák tanyáznak, és eddig nem értettem, hogy a legjobb szándékom ellenére is mi az a banánhéj, amin minden hónapban elcsúszunk.
Hogy eztán nem így lesz? Azonnali megoldás nincs, mint ahogy olyan fogyókúra sem, ahol eztán is azt zabálhatod, amit eddig.
| 5 / 5 csillag!
2015. 06. 30.

Rendkívűl tanúlságos és elgondolkodtató!
Örülök hogy a kezembe került ez a könyv.
| 5 / 5 csillag!
2014. 12. 20.

Köszönöm András!
Ez a könyv nekem szó szerint milliókat ért! :D

Írja meg véleményét


Megjegyzés: A HTML-kód használata nem engedélyezett!
Értékelés: Rossz Kitűnő